A tavalyi nyár volt életem legszebb nyara. A szüleim befizettek egy nyaralást, méghozzá két hétre Magdeburgba. Nagyon örültem hisz így lehetőségem nyílik arra, hogy esetleg találkozhatok Gustavval.
Az indulás napján nagyon izgatott voltam. Autóval mentünk, így csak este értünk Magdeburgba. Egy hangulatos szállodában szálltunk meg. Mivel késő volt így aznap este hamar elaludtam. Másnap reggel mondta anya, hogy elmegyünk a bevásárlóközpontba. Mondtam, hogy rendben, úgyis akarok venni valami kis ereklyét magamnak. Mikor odaértünk nem is sejtettem, hogy itt fordulópont következik az életemben. Már javában vásároltam, amikor megláttam a legfelső polcon egy édes kis plüss tigrist. Köztudott én nagyon szeretem a tigriseket. Nos, pont ott volt egy létra. Gondoltam felmegyek rá és leveszem a tigrist. Már majden sikerült lejönnöm, amikor megcsúszott a lábam és leestem. Azonban nem a földre estem, hanem egyenesen Gustav karjaiba. Alig akartam elhinni, hogy őt látom. Gyönyörű barna szemeivel mélyen a szemembe nézett és megkérdezte:
-Jól vagy? Nincs semmi bajod?
- Nincsen semmi bajom, jól vagyok. - válaszoltam.
- Nagyot is eshettél volna. -mondta.
- De neked köszönhetően nem lett semmi bajom.- feleltem.
- Gustav Schafer vagyok. Téged hogy hívnak?- kérdezte.
- Én Erika Fürdős vagyok.
- Szép neved van. - válaszolta.
Mindeközben láttam, hogy anyuék már várnak, ezért elköszöntem Gustavtól, de mind a ketten még egyszer visszanéztünk egymásra. Anyuék nem is hittek a szemüknek. A nap hátralevő része nagyon jól telt.
Harmadnap, nagyon vidáman keltem. Megbeszéltük anyuékkal, hogy megnézünk egy közeli falucskát. Mondtam, hogy rendben van. Már indultunk volna, amikor kinyitottam az ajtót és nagy meglepetésemre, egy hatalmas virágcsokorral ott állt Gustav. Teljesen ledöbbentem. Azért jött, hogy elvigyen egy sétára, hogy jobban megtudjon ismerni. A szüleim nagyon rendesek voltak és elengedtek. Azon a délután Gustav elvitt egy kis tóhoz, ahol nagyon sokat beszélgettünk. Közben kezdtem érezni, hogy szerelmes vagyok belé. A beszélgetés után elmentünk fagyizni egyet, és rengeteget nevettünk. A nap végén megbeszéltük, hogy minden nap találkozunk. Az elkövetkező napok, nagyon jól teltek. Minden napot Gustavval töltöttem. Persze a szüleimmel is voltam egy két helyen. Azonban elkövetkezett az utolsó nap. Gustav feljött a szállodába és látta, hogy sirok.
- Mi baj miért sírsz? - kérdezte.
- El kell mennünk mert ez az utolsó napunk a nyaralásból. - feleltem
- De nem mehetsz el pont most mikor ennyire..... - hirtelen elhalgatott.
- Mit ennyire? - kérdeztem.
- Mindegy, most már nem fontos. Inkább elmegyek. - mondta Gustav.
Amikor kilépett az ajtón, anya mondta, hogy nem búcsúzhatok el tőle így, meg kell mondanom neki az érzéseimet. Rájöttem, hogy igaza van anyának, és kiszaladtam a szállodából. Gustav után kiáltottam és elkezdtem szaladni felé. Mikor odaértem hozzá, hosszan megöleltük egymást. Az ölelés után kimondta azt a szót ami örökre megváltoztatta az életemet és az övét is.
- Csak azt akartam mondani, hogy nem mehetsz el pont most, amikor ennyire beléd szerettem. - mondta. Azt nem bírnám ki.
- Én is szeretlek Gustav tiszta szívemből.
Ekkor megfogta az arcom, mélyen a szemembe nézett, - ugyanúgy, amikor először találkoztunk- és megcsókolt. Életem legszebb csókja volt. Ekkor éreztem, hogy ez a szerelem nagyon erős és egy életre szól.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
